Óz

Adott egy fiatal férfi, akinek az apja meghalt, az anyja pedig szinte azonnal újból férjhez ment. Gyanús. Hamletben zavaros indulatok dolgoznak, és miközben kétségbeesetten próbál beszélni arról, amit érez, hirtelen olyan helyzetben találja magát, amiből nem látszik kiút. Jó lenne kiszállni pedig, és elmenni innen messzire, mert ha maradunk, abba csak beleőrülni lehet. Beszélgetni kéne, de nincs idő, nincs energia, hogy jobban odafigyeljünk egymásra. Ennek pedig – sejthetjük – nem lesz jó vége.

A szombathelyi Weöres Sándor Színház előadása. Nyers és őszinte, mégis humorral él – és épp ez az ellentmondás teszi olyan színházivá: nevetünk ott, ahol talán sírni kéne.

A Szolnoki Szigligeti Színház előadása. Mi a szerelem? Vágy? Ábránd? Őrület? Shakespeare a szerelem természetrajzát kutatja a Vízkeresztben, ahogy mi is évezredek – születésünk óta. Ezért kergeti, űzi, hajszolja szereplőit pompás félreértések, kacagtató helyzeteken át – miközben mindenki hisz, remél, mindenki csal, csalódik – , hogy végül megtalálja a maga párját – zsák a foltját – és hogy végül mi fuldokolva, röhögve, sírva magunkra ismerhessünk és kérdezhessük újra: Mi is a szerelem?